Száznegyven esztendővel ezelőtt, 1883. május 23-án született Szekfű Gyula, a 20. század egyik legkiválóbb és legnagyobb hatású magyar történetírója.
Székesfehérvári katolikus polgárcsaládban nevelkedett, a helyi cisztercita főgimnáziumban érettségizett, majd a Budapesti Tudományegyetemen szerzett diplomát. Az egyetem mellett felvették az Eötvös József Collegiumba, a szellemi elit egyik kiemelkedő nevelőintézményébe is.
Széles körű ismertségre az 1913 végén megjelent, A száműzött Rákóczi című könyvével tett szert, amelyben a szabadságharca leverése után emigrációba kényszerülő fejedelem példáján keresztül igyekezett bizonyítani, hogy a függetlenségi politika a nemzet valós szükségleteit és lehetőségeit elfedő illúzió és retorika csupán. Művéből rövid idő alatt országos botrány lett. Az ellenzékben lévő Függetlenségi Párthoz kötődő sajtótermékekből támadások özöne zúdult rá, és képviselőházi interpellációkban vonták kétségbe a hazafiságát.
Öt évvel később, 1918-ban jelentette meg az alapvetően német olvasóközönségnek szánt, magyar fordításban A magyar állam életrajza címet viselő kötetét. Ebben népünk helyét a keresztény-germán kultúrkörön belül jelölte ki, ahol „a keresztény tekintély elve egyesült a germán szabadság eszméjével”, létrehozva „a liberális szabadság korlátlanságával szemben a méltányosság, a suum cuique politikai elvét, mely minden egyesnek érdeme szerint enged érvényesülést”.
Szekfű Gyula kétségkívül legnagyobb hatású munkájának a történelmi Magyarország felbomlásának sodrában, 1920-ban közzétett Három nemzedék – Egy hanyatló kor története című könyv tekinthető. Művében az 1820 és 1920 közötti három emberöltő küzdelmeit egyértelmű hanyatlástörténetként ábrázolta, amely az első világháborús vereségünkkel járó összeomlásban csúcsosodott ki. A tragédia legfőbb okaként a nyugati eszmék, a liberalizmus kritikátlan, nem honi viszonyokra szabott átvételét határozta meg. Az általános közhangulatot alátámasztó kötet gyorsan népszerűvé, szellemi alapvetéssé vált, és 1942-ig hét kiadást ért meg.
„Van egy olyan rossz érzésem, mintha valaki betört volna az otthonunkba és ellopott volna valamit” – reagált az OpenAI kutatási igazgatója arra, hogy a Meta az elmúlt két hétben nyolc alkalmazottjukat csábította el. A cég most „újrakalibrálja” a fizetéseket, és kreatív módszereket keres a tehetségek megtartására.
A több mint négyszáz olvasó kvízjátékon vehetett részt, meghallgathatta, mit gondol Schmidt Mária a világról és élvezhette Lotfi Begiék szenzációs koncertjét.
Ez már nem csupán technikai bravúr.
Kíváncsian várjuk, hányan maradnak ügynökök így a terepen, hogy le kell költözniük az emberek közé a hóhatár feletti villából.
Az admin csapat szerint a törlésre azért került sor, mert egy Blikk-felvételen azt mondta, hogy véleménye szerint két nem létezik.
A Bizottság szerint az Apple megsértette azt a jogszabályt, amely tiltja a platformoknak, hogy korlátozzák a fejlesztőket abban, hogy olcsóbb alternatívákra irányítsák a felhasználókat.
Totális kudarcba fulladt a Tisza Párt kongresszusa.
A szövetség tagállamai 2035-ig GDP-jük 5 százalékát fordítanák védelmi célokra, ezzel minden korábbi kötelezettségvállalást felülmúlva. A bejelentés politikai üzenete egyértelmű. De vajon a számháború mögött valódi kapacitásbővítés húzódik, vagy ez pusztán egy szimbolikus gesztus a szövetség kohéziójának demonstrálására?
